Tartalomjegyzék:
- 8 nagy teljesítményű étel, amely leküzdheti a depressziót
- 1. Dió
- 2. Zöld leveles zöldségek
- 3. Csokoládé
- 4. Hagyma
- 5. Bogyók
- 6. Teljes kiőrlésű gabona
- 7. Kurkuma
- 8. Avokádó
- Hivatkozások
Az első orvosi segítség kérése, ha depresszióban szenved. A megfelelő ételek fogyasztása azonban javíthatja a mentális egészségét is. Amikor mentális zavaron megy keresztül, a legtöbben hajlamosak vagyunk az ételt az elsődleges prioritásnak tekinteni. Ez csak hozzájárul a mentális egészség romlásához.
Ezért vagyunk itt egy listával az élelmiszerekről, amelyeket felvehet az étrendbe a depresszió leküzdése érdekében. Lehet, hogy furcsán hangzik, de az agy megfelelő táplálékkal történő táplálása valóban javíthatja a hangulatát. Tehát görgessen lefelé és nézze meg őket!
8 nagy teljesítményű étel, amely leküzdheti a depressziót
- Dió
- Zöld leveles zöldségek
- Csokoládé
- Hagyma
- Bogyók
- Teljes kiőrlésű gabonák
- Kurkuma
- Avokádó
1. Dió
Shutterstock
A diónak számos tápanyaga van, amelyek javíthatják a hangulatot. Gazdag omega-3 zsírsavakban, például az alfa-linolénsavban, amelyek kritikus fontosságúak az agy működése és élettana szempontjából. Az alfa-linolénsav az eikozapentaénsav (EPA) és a dokozahexaénsav (DHA) prekurzora (1).
A DHA szerepet játszik a sejtek membránstabilitásának, az idegi jelátvitel sebességének és a szerotonin és a dopamin (jó közérzetű neurotranszmitterek) koncentrációjának az agyában való fenntartásában.
A szerotonin és a dopamin segít szabályozni az alvási ciklust, a depressziót és a hangulatváltozásokat (1).
A dió szintén gazdag folátforrás, amely segíthet megelőzni a kognitív károsodást és a depressziót (1).
Vissza a tartalomjegyzékhez
2. Zöld leveles zöldségek
Shutterstock
A vér magas glükokortikoid tartalma klinikai javallat és a depresszió egyik fő oka. Az aminosavak, például a glutamin, külső kiegészítése fékezi az ilyen depressziót. Szerencsére a zöld leveles zöldségek a glutamin és a glutaminsav nagyszerű természetes forrásai (2).
A spenót, a kelkáposzta, a mángold és a saláta nemcsak glutamint tartalmaz, hanem folátot, A-vitamint, K-vitamint, magnéziumot, mangánt és omega-3 zsírsavakat is.
A bennük található bőséges fitonutriensek antioxidánsként és gyulladáscsökkentőként hatnak, ezáltal megvédik agyadat az oxidatív stressz okozta gyulladásoktól és károsodásoktól (2), (3), (4).
Összességében a zöld leveles zöldségek növelhetik a glutamin szintjét, és néhány nagyon szükséges mikroelemet biztosíthatnak. Ezért van anti-stressz és antidepresszáns hatása az agyadra (2), (3).
Vissza a tartalomjegyzékhez
3. Csokoládé
Shutterstock
Ne izguljon túlzottan - mert nem az édesített tejcsokoládéról beszélünk (sajnálom!). Kakaóban gazdag étcsokoládéra utalunk.
A csokoládé kiváltja az endorfinok felszabadulását, és kölcsönhatásba lép a dopamin és a szerotonin neurotranszmitterekkel. Ezek a rendszerek ellenőrzik az éhségedet, a hangulatodat és a stresszt (5).
Az étcsokoládé teobromint is tartalmaz - egy olyan vegyületet, amely enyhe stimuláló hatással van az agyadra (5).
Az anandamid a csokoládéban található másik lipid, amely „boldog-magas” érzetet ad. Ez a vegyület serkenti a jólét érzetét elősegítő dopamin termelését (6).
Meglepő módon a csokoládé két másik vegyszert is tartalmaz, amelyek késleltetik az anandamid lebomlását az agyban, meghosszabbítva ezzel a jó közérzet és a boldogság érzetét (6). A depressziós egyéneknek pontosan erre van szükségük (természetesen mértékkel)!
Vissza a tartalomjegyzékhez
4. Hagyma
Shutterstock
A hagyma gazdag étrendi flavonoidokban található, amelyek bizonyítottan antidepresszáns hatást fejtenek ki (7). Kvercetint is tartalmaznak, amely erős antioxidáns. Ez a flavonol növeli a neurotranszmitterek, például az 5-hidroxi-triptamin és a noradrenalin hozzáférhetőségét.
A depresszió során ezen neurotranszmitterek szintje rendellenes. A hagyma-flavonoidok segítenek csökkenteni a depressziót azáltal, hogy szabályozzák ezeket a neurotranszmitter-szinteket, az energia-anyagcsere paramétereket és a citokinszinteket, és csökkentik az oxidatív stresszt (7).
Vissza a tartalomjegyzékhez
5. Bogyók
Shutterstock
Az áfonya, a málna, a goji bogyó, az eper és a bogyóscsalád többi tagja erős antioxidáns és gyulladáscsökkentő anyagokat tartalmaz. Mindegyik változó mennyiségű polifenolt tartalmaz, mint antocianinokat, proantocianinokat, flavonokat, flavonoidokat és katechineket (8).
A klorogénsavon kívül a bogyók (főleg az áfonya) egyik leggyakoribb polifenolja a resveratrol. Állatokon végzett kísérleti modellekben ennek a természetes vegyületnek antioxidáns, gyulladáscsökkentő és antidepresszáns hatását tapasztalták (9).
Ennek oka lehet, hogy a resveratrol megváltoztathatja a hangulatszabályozásban részt vevő agyközpontok gyulladásos folyamatát (például a hippocampust) (10).
A resveratrol antioxidáns hatása megakadályozhatja az életkorral összefüggő depresszióval járó kognitív hanyatlást is (10).
Vissza a tartalomjegyzékhez
6. Teljes kiőrlésű gabona
Shutterstock
A teljes kiőrlésű gabonák kiváló mikroelemforrások. Az általuk kínált összes ásvány közül a cink, a szelén és a magnézium gyakorolja a legnagyobb hatást az agyadra és annak aktivitási központjaira (11).
A cink például segíthet csökkenteni a kortizol (a fő stressz hormon) mennyiségét a vérben, növelheti bizonyos tényezők, például az agyból származó neurotróf faktor (BDNF) expresszióját, amely fontos az idegek egészsége szempontjából, és megakadályozhatja szabad gyökök (11).
A magnézium és a szelén gondoskodik a szerotonin, a dopamin és a noradrenalin egyensúlyáról, fokozza a hippokampus aktivitását és megfékezi a gyulladást, amely a depresszió súlyosságát idézheti elő (11).
Érdekes tények!
- Bizonyos bab-, hüvelyes- és magfajtáknak is antidepresszáns hatása van. Magas izoflavon tartalmuk (szója esetében) és dopaminerg hatásuk (bársony babban) segíthet a depresszió leküzdésében (12), (13).
- Az alacsony szérum kalcium- és D-vitamin-szint depresszióval és szorongással is jár. Az alacsony zsírtartalmú, dúsított tejtermékek jó forrásai ezeknek a tápanyagoknak. Ez csökkentheti az életkorral összefüggő depressziót és a mozgásszervi fájdalmakat is (14)!
Vissza a tartalomjegyzékhez
7. Kurkuma
Shutterstock
A kurkuma aktív vegyülete a kurkumin. Számos tanulmány igazolta a kurkumin antidepresszáns hatását. Elsősorban monoamin-oxidáz (MAO-A és MAO-B típusok) inhibitoraként működik (15).
A monoamin-oxidáz felelős a noradrenalin, a szerotonin és a dopamin lebontásáért - a hangulatot szabályozó neurotranszmitterekért. Ezért ennek az enzimnek a gátlása növeli ezen neurotranszmitterek elérhetőségét.
Más szavakkal, a kurkumin meghosszabbítja a noradrenalin, a szerotonin és a dopamin hatását, így antidepresszáns hatást vált ki (15).
A kurkumin antidepresszáns hatásának másik lehetséges oka a kis molekulatömeg. Mivel kicsi és kémiailag poláros, a kurkumin könnyen behatol a vér-agy gátba, és az agy elsődleges cselekvési központjaira hat, elősegítve a hippocampus neurogenezisét. Az aktív hippokampusz fordítottan kapcsolódik a depresszióhoz (15).
Vissza a tartalomjegyzékhez
8. Avokádó
Shutterstock
Az avokádó gazdag magnéziumban, amely fontos ásványi anyag az agyad számára. Segít a neurotranszmitterek időben történő felszabadításában, szabályozza a szomjúságot, az éhséget, a hangulatot, a nemi vágyat és az alvási ciklust, valamint csökkenti a szorongást és a depressziót (16).
Az avokádó szintén gazdag folsavforrás. Ezt azért fontos megjegyezni, mert az alacsony folsavszint növelheti a depresszió kockázatát (17).
Az avokádóban található B-vitaminok kiváltják az „érezd jól magad” neurotranszmitterek, például a dopamin és a szerotonin felszabadulását. Ez segíthet a szorongás tüneteinek kezelésében (18).
Vissza a tartalomjegyzékhez
Végül…
Az alábbi megjegyzések részben tudassa velünk, mennyire hasznosak voltak ezek az ételek. Ön is hagyhatja kérdéseit ezzel a témával kapcsolatban, és mi még visszatérünk.
Több erőt neked!
Hivatkozások
- „A diófogyasztás hatása a hangulatra…” tápanyagok, az Egyesült Államok Nemzeti Orvostudományi Könyvtára
- „A spenótkivonatok anti-stressz és antidepresszáns hatásai…” Journal of Clinical Medicine, az Egyesült Államok Nemzeti Orvostudományi Könyvtára
- „Five Mind Boosting Foods” tömeges közegészségügyi blog, Massachusettsi Nemzetközösség
- „Zöld leveles zöldségek étrendben 25: 1 omega-tartalommal…” Lipidek az egészségügyben és a betegségben, az Egyesült Államok Nemzeti Orvostudományi Könyvtára
- „A kakaó-flavonol neuroprotektív hatása és annak…” British Journal of Clinical Pharmacology, US National Library of Medicine
- „Csokoládé az agyon” Serendip, Bryn Mawr Főiskola
- „Antidepresszáns flavonoidok és kapcsolatuk az oxidatív stresszel” Oxidatív orvostudomány és a sejtek hosszú élettartama, az Egyesült Államok Nemzeti Orvostudományi Könyvtára
- „Bogyós növények, kulináris gyógynövények antioxidáns kapacitása…” Ázsiai növények, az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma
- „Az antidepresszáns hatásokat megalapozó molekuláris mechanizmusok…” Molekuláris neurobiológia, az Egyesült Államok Nemzeti Orvostudományi Könyvtára
- „A resveratrol antidepresszáns hatása egy állatban…” Viselkedési agykutatás, az Egyesült Államok Nemzeti Orvostudományi Könyvtára
- „Cink, magnézium, szelén és depresszió: áttekintés…” Tápanyagok, az Egyesült Államok Országos Orvostudományi Könyvtára
- „A szójabab lehetséges antidepresszáns hatásainak értékelése…” Menopauza, az Egyesült Államok Országos Orvostudományi Könyvtára
- „A Mucuna pruriens dopamin által közvetített antidepresszáns hatása…” Ayu, az Egyesült Államok Országos Orvostudományi Könyvtára
- „D-vitamin mint potenciális antidepresszáns járóbetegeknél…” International Journal of Clinical Pharmacology and Therapeutics, US National Library of Medicine
- „A kurkumin áttekintése a neurológiai rendellenességekben” Indian Journal of Pharmaceutical Sciences, US National Library of Medicine
- „Fitoszerotonin: áttekintés” Növényjelzés és viselkedés, az Egyesült Államok Nemzeti Orvostudományi Könyvtára
- „Étrendminta és depressziós tünetek középkorban”: The British Journal of Psychiatry: The Journal of Mental Science, US National Library of Medicine
- „Táplálkozási stratégiák a szorongás enyhítésére”, Harvard Health Blog, Harvard Health Publishing